« Vissza

A MANORKA projekt keretében 2015. november 3-6. között került sor szakmai tanulmányútra, amelynek keretében a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségét képviselő polgármesterek, jegyzők valamint a szociális területen dolgozó szakemberek ismerhették meg az idősellátással összefüggő önkormányzati feladatok ellátásának módját Norvégiában.  

A tanulmányút első napján az Oslo közeli Oppergård önkormányzata által működtetett legnagyobb idősotthonba látogatott el a delegáció, ahol is a KS, az önkormányzat szociális osztályának munkatársai valamint az idősotthonban dolgozó szakemberek adtak tájékoztatást a norvég idős ellátás törvényi hátteréről, az idősellátás formáiról, illetve az intézmény működéséről.

A szakmai napot a magyar delegációt vezető Lipők Sándor KÖOÉSZ elnök rövid bemutatkozó előadása nyitotta meg. A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségéről, a magyar önkormányzati szövetségekről és a hazai helyzetről adott tájékoztatása után azokat a konkrét kérdéseket vetette fel, amelyre a nap során szerettek volna válaszokat kapni a résztvevők. Többek között kiemelte a finanszírozás kérdését és a technikai, építészeti adatok konkrét megismerésének lehetőségét, tekintettel arra, hogy a jelenlévők közül többen is idősotthon létrehozásán, építésén dolgoznak. Ezen belül az érdekelte a résztvevőket, hogy Norvégiában milyen törvényi előírásokat kell betartani az idősotthonok létesítésénél például az épületek, szobák méretére, a fürdőszobák számára vonatkozólag.

Ezt követően Liv Overaae, a KS tanácsadója rövid beszámolójából ismerhették meg a résztvevők a norvég önkormányzati rendszer felépítését, a KS működését. Elmondta, hogy sajnos, más európai országhoz hasonlóan, Norvégiát is az elöregedő társadalom jellemzi, újabb betegségek és nagyobb számban jelennek meg, így egyre nagyobb igény mutatkozik még több orvosra, nővérre és szakápolóra. A növekvő tendencia miatt vált szükségessé az eddig középpontban lévő feladatok megváltoztatása, átstrukturálása. Láthatóvá vált, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn hosszú távon, szükség van a változtatásokra. Norvégiában az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk a megfelelő színvonalú szociális és egészségügyi szolgáltatásokat a lakosok részére. Kivétel ez alól a fogászati ellátás, amelynek felelőse a megyei önkormányzat. Ez a szolgáltatás 18 éves korig, valamint az idősotthonokban élők számára ingyenes, a többiek magánrendelés útján tudják igénybe venni a kezeléseket. A speciális kórházak működését az állam törvények útján szabályozza, de vita van a “speciális kezelési” forma fogalmáról. Néhány számadat a szolgáltatások igénybevételéről: az összlakosság 6,6%-a veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, ebből a korcsoporti megoszlást tekintve kitűnik, hogy legnagyobb arányban (90,5%) a 90 évnél idősebb emberek azok, akik igénybe veszik ezeket. Negyvenezer ember él bentlakásos otthonban, vagy speciális apartman-házakban, de az utóbbi időben megnövekedett az otthoni ellátási forma igénybevétele.

A finanszírozással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy normatív támogatási rendszer működik, de az önkormányzat határozza meg a prioritásokat a saját költségvetésén belül. A szolgáltatások biztosításához kérhet hozzájárulást az ellátottaktól, bentlakás esetén napidíjat is kiszabhat. Az otthoni ellátási rendszerben vannak ingyenes szolgáltatások és olyanok is, amelyek pénzbe kerülnek, ezeknek díját az önkormányzat határozza meg. Példaként említette a jelzőrendszeres ellátást, amely egy havidíjas szolgáltatás.

A jövővel kapcsolatban kiemelte, hogy a mindinkább fejlettebb technológia nagyban hozzájárul és lehetővé teszi azt, hogy minél tovább otthonukban maradhassanak az idősek és minél később vegyék igénybe az idősotthonokat. A kórházak főként járóbeteg ellátást nyújtanak.

Harminckét önkormányzatnál került kiépítésre az ún. jóléti technológia, amely magában foglalja többek között GPS rendszer kiépítését a demenciával küzdő betegek részére, logisztikai szolgáltatást, amelynek segítségével minél jobban megtervezhetik a szolgáltatás igénybevevők az útvonalaikat és éjszakai távfelügyeletet is biztosítanak.

Az idősotthonban dolgozó fizioterapeuta az Erőnléti és egyensúly programról tartott rövid beszámolót. Időskorban sajnos az izmok is gyengülnek és egyre többször tapasztalható egyensúlyi probléma is, amelynek egyenes következménye az elesés. Egyre több idős ember szorul napjainkban kórházi ellátásra csípőtáji törés miatt. Az esések csökkentésére került bevezetésre egy olyan olyan erőnléti és egyensúlyi gyakorlatokat magába foglaló tapasztalatokon alapuló módszer, amely bár igen nehéz és állandó gyakorlást igényelő feladatsort tartalmaz, de nagy hatékonysággal csökkenti a probléma előfordulásának nagyságrendjét. Mindezt bizonyítja, hogy a program alkalmazásával 40-60%-kal csökkent az esések száma. Elmondta, hogy két csoportot hoztak létre, az egyikben a már balesetet szenvedett betegek megerősítése folyik, a másikban pedig a már megerősödött, illetve egészséges gondozottak erőnlétének és egyensúlyérzékének további erősítése céljából végzik a gyakorlatokat. 

Ezt követően a foglalkoztatási terapeuta a mindennapi rehabilitáció fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a témában dolgoznak egy támogatott projektben, amely 2014. decemberétől 2015. decemberéig tart 16 gondozott részvételével. Legelőször a betegek személyes céljainak meghatározására került sor, hogy a résztvevők pontosan megjelölhessék azokat a tevékenységek, amelyek végzése során vissza szeretnék nyerni a függetlenségüket. A tréningekre minden esetben a betegek otthonában kerül sor. Ezután történik meg az állapotfelmérés először a 10. héten, majd a 6. hónapban. Természetesen folyamatos értékelésre kerül sor, amely pontozással történik, itt a gondozott saját magát és az elért eredményeket és a terapeutát is pontozza.

Oppergård önkormányzatának képviselője

A 2700 lakosával, 37 km2 területével Oppergård egyike a legkisebb önkormányzatoknak a környéken. Oslo közelségének pozitív és negatív hatása egyaránt van a településre, hiszen itt is, mint a fővárosban nagyon jók a szolgáltatások, viszont versenyezni kell a rengeteg versenyképes oslói munkaadóval. Összesen 1700 önkormányzati alkalmazott dolgozik és három település alkotja az önkormányzatot. Igen magas és jól képzett munkaerő-állománnyal rendelkeznek, ennek megfelelően magasak az átlagbérek. Az önkormányzat három idősotthont működtet. Norvégiában egyre jobban előtérbe kerül, hogy az idős emberek a lehető legtovább saját otthonukban maradjanak, viszont nagyon fontos az átjárhatóság biztosítása is a különböző szolgáltatási intézmények között.

Az önkormányzat az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az idősek számára:

Apartman-házak:

Három apartman-központ került kialakításra, a legnagyobb 85 lakásos, ebben az ellátási formában havidíjat fizetnek a lakók. A központok állami támogatásból épültet és minimum 50 m2-es egy-egy lakórész, ahol található konyha, nappali, fürdő és hálószoba. Az önkormányzat 24 órás felügyeletet biztosít a bentlakóknak, viszont étkezést nem.

A házi segítségnyújtás keretében 115 alkalmazott dolgozik az önkormányzatnál, munkájukat elektromos autó és elektromos bicikli segíti. A gondozottak ingyenesen vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, mint például az intravénás antibiotikum, fájdalomcsillapítás, hospice szolgáltatás, légzéskönnyítés. Akár heti 100 órás szolgáltatást is igénybe vehetnek az idősek. A jövedelemtől függő, térítéses szolgáltatások körébe tartozik többek között a takarítás, ágyneműcsere. Minden gondozottnak van ápolója, illetve kapcsolattartója, aki mindennap meglátogatja, akár többször is igényeinek megfelelően.  

Idősotthonok:

Három idősotthont működtet az önkormányzat, ez a legnagyobb, itt öt osztály működik, megtalálható itt többek között a hosszútávon bent lakók részlege, a demenciában szenvedők, illetve az átmeneti bentlakásos és a nappali ellátást igénybevevők osztálya is. A nappali ellátást reggel 9 órától biztosítják, amelybe beletartozik a reggeli biztosítása, valamint a napközbeni programok megszervezése. Az idősotthon saját orvossal, szakképzett ápolókkal, gazdasági vezetővel, fizioterapeutával és mosodával is rendelkezik. A bentlakók részére a vacsorát egy oslói étkezési vállalat biztosítja.

Az intézmény költségvetése 55 millió norvég korona, összesen 110 alkalmazottat foglalkoztatnak, átlagban 72 gondozott ellátását kell megoldaniuk. Az épület főbb adatai: egy-egy szoba 22-24 m2 alapterületű és mindegyikhez tartozik fürdőszoba. A demenciában szenvedő ellátottak egyedül élnek egy szobában.

Az előadásokat követően a delegáció látogatást tett abba központba, ahol a nappali ellátás keretében biztosítja az önkormányzat az idősek részére a különböző programokat. Ebben az épületben kialakítottak egy éttermet, ahol házias, meleg ételekkel várják elsősorban az időseket, de természetesen a közelben dolgozók is igénybe vehetik az éttermi szolgáltatásokat, amelynek ára igen kedvező. Az étterem közösségi célokat is szolgál, az ebédek mellett zenés összejöveteleket is szerveznek, illetve egy másik helyiség is biztosított az idősek részére a benti elfoglaltságok, programok megrendezésére. Az ide látogatók igénybe vehetnek kényelmi szolgáltatásokat, úgy mint fodrászat, gyógymasszőr, tanácsadás, ahol szakértőkkel beszélgethetnek bármely olyan kérdésről, amely érdekli őket. Technikai segítséget is kaphatnak pl. hallássérültek a készülékük kezeléséhez, elemcseréhez stb. Kérdésként merült fel, hogy az idősek hogyan érkeznek a központba, az önkormányzat biztosít-e közlekedési lehetőséget. Oppergårdban az önkormányzatnak nincs külön busza erre a célra, az ellátottak saját autóval, busszal, gyalog érkeznek, illetve taxicsekket tudnak igénybe venni a közlekedéshez, amelyet az önkormányzat ad.

A következő nap Hokksund önkormányzata látta vendégül a delegációt, ahol szintén egy idősotthonban töltöttek el egy érdekes szakmai napot. Napindítóként az otthon konyhájának mindennapi életébe tekinthettek be a résztvevők, ahol bemutatásra kerültek azok az eszközök, amelyek segítségével könnyen ellátják a dolgozók mindennapi feladataikat. A konyhában 300 fő részére készül meleg étel, amelyek többsége kiszállításra kerül. Nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges táplálkozásra, ezért sok, zöldséget, fehérjét tartalmazó fogások valamint diétás ételek készülnek. Valamennyi alapanyagot nagy beszállító cégektől vásárolják.

A KÖOÉSZ képviseletében dr. Sütő László alelnök mutatta be a szövetséget, foglalta össze röviden az idősellátás magyar vonatkozásiat. Elmondta, hogy a demográfiai adatok alapján megállapítható, hogy Magyarországra a lakosságszám folyamatos csökkenése, és a lakosság elöregedése jellemző. Ehhez alapvetően a születésszám csökkenése mellett, a születéskor várható élettartam növekedése, és a magasabb halálozási index is hozzájárul.

Sajátos probléma az alacsony szintű nyugellátások mellett, hogy az idősek természetes támaszai - a fiatalok munkavállalási esélyek miatti város irányába történő mobilitásának felerősödésével párhuzamosan – hiányoznak (család, rokoni, baráti kapcsolatok stb.)

Az idősek szociális alapszolgáltatás keretében történő helyettesítő ellátását a kormány a helyi önkormányzatok kötelező feladataként határozta meg. Az állami támogatás, a szolgáltatási önköltségnek csupán 50%-át fedezi, a fenntartás további részét térítési díj bevétel és főként önkormányzati hozzájárulás fedezi, amely elég jelentős megterhelést jelent a fenntartó önkormányzatok számára. Kifejtette, hogy szívesen hallanának arról, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak, és hogyan szervezik meg az otthonukban élő idős személyek személyes gondoskodását. További kérdésekként merülnek fel, hogy a szolgáltatás működtetéséhez milyen személyi és tárgyi feltételeket biztosítanak? Hogyan történik a szolgáltatások finanszírozása, milyen arányban vesz részt ebben az állam, a helyi önkormányzat, a szolgáltatást igénybe vevő személy, vagy annak családja.

Az önkormányzat egészségügyi és ápolási osztályának vezetője előadását az önkormányzat bemutatásával kezdte. Elmondta, hogy három település alkotja az önkormányzatot, összesen 18039 lakos él a településeken. A szervezeti felépítés alapján az ápolási osztály a jegyző alá tartozik. A különböző feladatokat ellátó osztályok közül kiemelte a tervezési osztályt, az oktatási osztályt valamint a technikai osztályt, az utóbbi hatáskörébe tartozik többek között az építészeti engedélyezés és a hulladékszállítás is. Összesen 1200 önkormányzati alkalmazottat foglalkoztatnak. Az ápolási osztály hatáskörébe tartozik a házi segítségnyújtás, az idősotthonok működtetése, pszichiátriai ellátás, fogyatékkal élők segítése, a gyermekvédelem és családügy. Az önkormányzat költségvetése az alábbiak szerint alakul: legnagyobb részt 36%-ot tesz ki az állami támogatás, ezt követik 35%-kal a saját adóbevételek és 10%-ot a szolgáltatási díjbevételek alkotják. Ami a kiadásokat illeti: legnagyobb arányban (40%) a szociális ellátásokra költenek, 21%-ot fordítanak az oktatásra és 13%-ot a bölcsődei és óvodai ellátásra. Az egészségügyi és ápolási osztály költségvetését a központi kormányzat, az önkormányzat, az ellátást igénybevevő betegek, valamint a rokonok csekély hozzájárulásai teszik ki. Azt, hogy az ellátottak milyen mértékű díjat fizetnek a szolgáltatásokért az önkormányzat választott képviselői állapítják meg. Havonta 1158 fő veszi igénybe szolgáltatásaikat.

Ezt követően az otthon egyik orvosa adott rövid tájékoztatást a nemzeti koordinációs reformról, amelynek legfőbb célja csökkenteni a kórházba történő felvételek számát, valamint az ellátási időt. Létrehoztak az otthonban egy akut részleget, ahol a stabil állapotú, nem túl súlyos beteg emberek gyógyulhatnak, így nem szükséges a kórházba való felvételük. Fő szempont a megelőzés és ennek kommunikációja, az emberekkel való megismertetése. Emellett még elsődleges feladat a diagnózis időben való felállítása, a kezelés megkezdése a mielőbbi gyógyulás érdekében.

Fókuszba került a táplálkozás, hiszen napjainkban gyakori, hogy idősebb korban az emberek nem táplálkoznak megfelelően. Ennek súlyos következményei lehetnek, hiszen a nem helyes táplálkozás befolyással van az életminőségre. Következményeiként említette, hogy súlyosbodhatnak a már meglévő betegségek, és legrosszabb esetben az alultápláltság halálhoz is vezethet. Mindezek megelőzése érdekében vizsgálat indult a táplálkozási szokásokról, amely igazi kihívás a szakemberek számára, hiszen technológiai és forráshiány van ezen a területen. Igen komoly tanulmányokra lenne szükség, kiemelt figyelemmel a szedett gyógyszerek mennyisége és a táplálkozási szokások összefüggéseire.

Az önkormányzat osztályvezetője a házi segítségnyújtásról adott tájékoztatójában elmondta, hogy három településen látnak el feladatokat, mindenhol működik éjszakai ellátás is. A napközbeni ellátási centrumban biztosított az ellátottak számára olyan hely, ahol elvégezhetik az egyensúlyi tréningeket, kényelmi szolgáltatásokat (fodrászat, masszázs) vehetnek igénybe, illetve társasági életet élhetnek. Meleg étkezést biztosít az önkormányzat, illetve, aki szükségesnek tartja igénybe veheti a jelzőrendszeres szolgáltatást is. A gondozók a takarításban, tisztálkodásban, bevásárlásban, a mindennapi feladatok ellátásában is segítik otthonaikban az időseket. Elmondta, hogy lehetőség van átmeneti idősotthoni ellátásra, rehabilitációra, valamint apartmanban történő elhelyezésre is. Nagyon fontos a kiváló szintű házi gondozói rendszer kialakítása, hiszen az idősek száma évről évre emelkedik, sajnos az egészségügy forráshiányokkal küzd, cél az, hogy minél tovább otthonukban tudjanak maradni az idős emberek.

Ezt követően a jóléti szolgáltatásokkal kapcsolatos technológiák bemutatására is sor került. Ezek az eszközök segítik a felhasználókat a rokonokkal, az ápolókkal és az önkormányzattal való állandó kapcsolattartásban. Természetesen nagyon fontos az, hogy meg kell találni azokat az eszközöket, amelyre az egyes ellátottaknak szükségük van. Jelenleg az alábbi technológiák állnak rendelkezésre: minden olyan ápolónak van Ipad-je, aki kimegy az idős emberek otthonába. Ebbe minden adatot bejegyez, naprakészen vezeti az esetleges változásokat, igényeket. Mindenkinek van egy elektronikus kulcsa, amellyel az ellátottak otthonánál felszerelt dobozból ki tudja venni a lakáskulcsot a bejutáshoz. Riasztó karkötő, vagy nyaklánc áll a betegek rendelkezésére a vészhelyzetek jelzésére. Természetesen a vidámság sem hiányozhat, ezért lehetőségük van, akár még az ágyban fekvő betegeknek is egy kis kikapcsolódásra egy mozgásérzékelővel ellátott játék segítségével, amely tapasztalataik alapján nagyon tetszik az időseknek. A jövőre nézve a terveik között szerepel elesésjelzők, gyógyszer bevételét jelző készülékek és füstérzékelő berendezések beszerzése is.

Az előadásokat követően helyszíni látogatást tett a delegáció az önkormányzat által fenntartott, demenciában szenvedő beteg részére létrehozott központban. Itt egy kis ízelítőben részesülhettek a zene jótékony hatásáról, valamint bejárhatták az apartmanokat. A részleg úgy lett kialakítva, hogy mind a betegek, mind az ápoló személyzet minél kényelmesebben és gond nélkül élhessen, illetve dolgozhasson. A központban hét apartmanban élnek demens betegek, egy központi helyiségből nyílnak a szobák, egy kis kert is tartozik az lakásokhoz. Éjjel-nappali felügyelet biztosított, az ápoló állandóan a betegek rendelkezésére áll.  

A nap végén az információs központba fogadták a szakemberek a delegációt, itt legfőbb feladatként az információk átadását látják el 40000 ember részére. Kiadványaik más és más témákat ölelnek fel,  egyes kiadványokban teljes körű információt kaphatnak az egyes betegségekről, megelőzési és kezelési lehetőségekről. Tartalmazza mindazon kapcsolati elérhetőségeket, amelyeken szakemberekkel lehet konzultálni az adott témában. Információs napokat, személyes tanácsadást is tartanak, ahol interjú alapján mérik fel az adott beteg állapotát és adnak tanácsot. Csoportoknak szerveznek tréningeket is, ahol egészségmegőrző gyakorlatokat sajátíthatnak el a résztvevők. Kezdetben egy instruktor foglalkozik az egyes csoportokkal (maximum 3 hónapig), majd a gyakorlatok elsajátítása után a csoport egyik tagja veszi át a vezető szerepet.

A szakmai tanulmányút utolsó napján, a delegáció Oslo legnagyobb kórházában kialakított  bemutatótermet látogatta meg az úgynevezett „Almas Hus” – Alma házat. Ez egy olyan, lényegében egy lakásban berendezett részleg, ahol minden olyan technológia, technikai, informatikai eszköz bemutatásra kerül az érdeklődők számára, amellyel az otthonukban élő idős, esetleg kezdődő demenciával és más különböző betegségekkel küzdő emberek életét lehet segíteni, megkönnyíteni azzal a céllal, hogy minél tovább otthonukban tudjanak maradni, megőrizzék a függetlenségüket ezek a betegek. A technikai eszközök mellett több olyan lehetőség is van, amelynek alkalmazása az otthonokban nagyon sokat segít a betegeknek az eligazodásban a mindennapi tevékenységek elvégzésében. Ilyen lehet például a lakás tudatos berendezése, a bútorok tervezett elhelyezése. Fontos, hogy a szoba átlátható legyen, könnyen lehessen közlekedni egyik helyiségből a másikba. A megvilágítással is sokat lehet segíteni, kevesebb fényt irányítanak azokra a területekre, amelyet legkevésbé használ a gondozott, illetve erősen világítják meg azokat, ahol a legtöbbet tartózkodik a beteg. Nagy segítség továbbá a különböző színek alkalmazása. A demens betegek lakásában, illetve az idősotthonokban a falakat fehérre, a fürdőhelyiség ajtaját zöldre, míg azokat az ajtókat, ahová nem szeretnék, ha beteg bemenne szintén fehérre festik, ezzel is segítve a tájékozódást. Természetesen az ajtókra felszerelt táblák is eligazodást nyújtanak a színek mellett. Ízelítőül néhány technikai eszköz: a betegek ágyába, illetve az ágy elé helyezett szőnyegbe épített nyomás és mozgásérzékelők, amelyek jelzik, ha esetleg a beteg felkelt éjszaka. Az egész szoba vagy bármely helyiség padlója alá beszerelhető nyomásérzékelők, amelyek jelzik az esetleges elesést, vagy azt hogy hányan és hol tartózkodnak a szobában. Elektronikus gyógyszeradagoló, amely nem csak fénnyel, de hanggal is figyelmeztet a gyógyszer bevételére. A szobában elhelyezhető, hordozható, érzékelőkkel ellátott tűzoltó készülék, amely vízpára segítségével oltja el a keletkezett tüzet. A fürdőhelyiségben állítható magasságú és kapaszkodókkal ellátott mosdókagyló. Telefonba szerelhető GPS illetve vészjelző gomb stb.

A tanulmányút során elhangzott valamennyi szakmai előadás, tájékoztató és bemutató nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy hazatérve a résztvevők a látottak akár egy-egy elemét alapul véve saját településükön is megvalósíthassák a norvég példákat az idősek ellátásban megkönnyítve ezzel az idősek mindennapi életét.

« Vissza