A falvak érdekvédelme-MFSZ munkacsomagja

Emlékeztető a Magyar Faluszövetség szervezésében 2015. december 9-én Igar községben (Fejér megye) a Faluházban megtartott önkormányzati fórumon (workshop) elhangzottakról   

A MANORKA kapacitásépítési programjának keretében az 1000 lakosú falu Faluházában összegyűlt polgármestereket, önkormányzati képviselőket és helyi érdeklődőket Bognár János polgármester köszöntötte, majd röviden bemutatta a települést. Elmondta, hogy Igar három jól elkülönülő falurészből áll, mivel ezek egyesüléséből jött létre. Mezőszilas gesztorságával három település hozta létre a közös hivatalt, amely együttműködés a résztvevők kölcsönös megelégedésére funkcionál. A megyében elsőként hozták létre a falugondnoki szolgálatot 2000-ben.

Szabó Gellért ismertette a MANORKA Projekt fontosabb ismérveit. Elmondta, hogy a projekt keretében a Faluszövetség által vállalt megyei önkormányzati fórumok sorozatának végéhez közelednek. Napjainkban egyik legfontosabb a jövő évi költségvetési feltételek megismerése, ehhez kértünk segítséget a Nemzetgazdasági Minisztérium két előadójától.

Köszöntötte Peresztegi Gergely főosztályvezetőt és átadta a szót Neki.

Az előadó egyebek között az alábbiakat emelte ki:

• Jövőre a hitelkonszolidációban nem érintett 2000 lakos alatti települések kerülnek ismét sorra pályázati lehetőség elnyerésére, majd 2017-ben a 2000 felettiekkel zárul a kompenzálás.
• A korai tervezés kockázatainak kivédésére 5 Mrd forint került betervezésre, ezt az Önkormányzati elszámolások jogcím tartalmazza.
• Az eddigi 20 ezer Ft/lakos adóerőképesség helyett immár 32 ezer forint/lakos adóerő-képesség esetén is magasabb támogatás jár az egyéb önkormányzati feladatok támogatása keretében. A támogatás összege 1-1 millióval emelkedett 2015-höz képest 1000 lakos alatt és felett is.
• A gyermekétkeztetés javítása továbbra is kiemelt közpolitikai cél. A 2015-re betervezett 58 Mrd forint év közben 3 Mrd-dal emelkedett, jövőre viszont már a terv 71,7 Mrd-dal számol, amely tartalmazza az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetés fedezetét is.
• A konyhák fejlesztésére ismét 1 Mrd áll rendelkezésre. Ez 2015-ben is így volt, amiből 55 település részesült, további 1 Mrd biztosításával pedig újabb 59 település kapott fejlesztési támogatást. A fejlesztési cél fontosságát azonban jól jelzi, hogy 953 pályázat érkezett összesen 27 Mrd támogatási igénnyel.
• Továbbra is fennáll, sőt egyre fokozódó a fontossága a könyvelési szabályoknak. A nem megfelelő költséghelyre könyvelés kíméletlenül visszafizetési kötelezettséggel járhat. (Az 5/A. űrlap kormányzati funkcióira könyvelt támogatási összegeket a 11. űrlap megfelelő jogcímein kell szerepeltetni (az űrlapok összefüggésének biztosítása érdekében), eltérés esetén visszafizetési kötelezettség!
• Folyó év december 26-ig megtörténik a bérek főszámfejtése, így elképzelhető, hogy még az idén ki lehet fizetni a decemberi béreket, mivel az év utolsó napjaiban a nettó finanszírozás megérkezik a településekhez.
• Az iparűzési adóerő-képesség a gazdaság teljesítményével összefüggésben növekedett országosan. Így azon önkormányzatok, amelyek pozíciója javult, a feltételek változatlansága miatt rosszabbul járhatnak mint 2015-ben. A 2016. évi  ktgvetési törvény esetleges módosítása esetén a beszámítási határok felülvizsgálatára sor kerülhet.
• A család- és gyermekjóléti szolgálat, a család-és gyermekjóléti központ, illetve az intézményi gyermekétkeztetés és a szünidei étkeztetés is külön kormányzati funkció (COFOG) lesz, így is kell majd könyvelni és elszámolni.
• A vártnál jóval kevesebb pályázat érkezett a jó adatszolgáltató önkormányzatoktól a 2015-ös 50 milliós keretre a pénzügyesek elismeréséhez. Az NGM és a Kincstár is szeretné pedig minél inkább „teríteni” a minőségi munkavégzés dotálására ezt a pénzt. Jövőre is megmarad ez az összeg, sőt még egy 500 milliós kasszát is létrehoztak, ami a települések általános pénzügyi-gazdálkodási feltételeinek javítását célozza (személyi juttatás, továbbképzés, könyvelő programok). Mindkét keretre pályázni kell. (3. sz. melléklet I./6. pont)

dr. Kézdi Árpád az alábbiakra (is) hívta fel a figyelmet:

• A 4/2013-as Kormány-, illetve a 38/2013-as és a 68/2013-as NGM-rendelet is módosulni fog. (FIGYELEM!! Az utolsó kivételével ez meg is történt a 402/2015. (XII.15.) Kormány- és a 34/2015. (XII. 16.) NGM-rendelettel. SzG)
• Január 31-ig mindenki igyekezzék véglegesíteni és feltölteni a pénzforgalmi beszámolót!! A javítás kérésének lehetőségét ugyan jogszabály biztosítja, de ez csak kivételes legyen!
• Az önkormányzat egészének beszámolóját (intézmények is) március 10-ig kell feltölteni.
• A zárszámadási rendelethez a jogszabály már nem írja elő részletes beszámoló csatolását, a képviselő-testület dönti el, hogy elég-e a konszolidált, vagy a pénzforgalmi beszámoló.
• Gyakori értelmezési hiba az „uniós támogatások” könyvelése. Fontos, hogy csak a közvetlenül valamely Uniós szervtől kapott pályázati támogatás számít annak, bármely más pályázati, beruházási, vagy egyéb forrás „államháztartáson belülről” kapott támogatásnak számít.
• Nagyobb figyelmet kell fordítani az alkalmazotti létszámok adatszolgáltatására, hogy azok is valós adatokat mutassanak. (Jelenleg több százas létszámú hivatásos katona(!) van az önkormányzatok alkalmazásábanJ – legalább is a beküldött adatszolgáltatások szerint.)
• Az allamhaztartas.kormany.hu weboldalon az Államháztartási Számvitel menü linkjei sok hasznos információt rejtenek, érdemes visszatérően nézegetni.

Felmerült kérdésekre adott válaszok lényege:

• A helyi adóról szóló törvény pontosítása, miszerint az IPA összegéből levonható úgy a belföldi mint a külföldi útdíj összegének 7,5 %-a bizonyára okoz néhány helyen bevételcsökkenést, ám általános állami ellentételezést nem terveznek. Eseti problémák kezelésére van lehetőség.
• A 3. sz. melléklet II./4. pontja szerinti 2,5 Mrd-os keret az óvodai férőhelyek bővítésére nem akarja az uniós pályázati alapokat helyettesíteni. Mivel Pest megyei települések a TOP forrásokra nem pályázhatnak, elsősorban ebben a térségben akarnak lehetővé tenni ilyen beruházásokat.
• Kétségtelen tény, hogy a polgármesteri hivatalok/közös hivatalok elismert dolgozói létszáma nem a szakmai normák szerinti feladatellátást tükrözi. Így az is igaz, hogy köztisztviselőkön túl műszaki-karbantartói személyzetre is szüksége van egy településnek. Erre tekintettel azonban egyelőre aligha várható, hogy a politikai megfontolás változni fog, és ilyen funkció szerinti alkalmazás is megjelenik a számított létszámban, növelve ezzel a kistelepülések mozgásterét.

Igar, 2015. december 9.                           

                                        Magyar Faluszövetség