Önkormányzati szövetségek kapacitásépítése (5-ös munkacsomag)

A MANORKA projekt záró konferenciájára a TÖOSZ éves küldöttgyűlését megelőzően került sor április 21-én, Veszprémben. Az eseményen a hazai önkormányzati rendszer érdekvédelmi és kormányzati nézőpontból történő
értékelése mellett a MANORKA projekt eredményeiről és az életen át tartó tanulás norvégiai tapasztalatairól hallhattak előadásokat a résztvevők.

A konferenciát Porga Gyula, Veszprém polgármestere nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte: nem elég megbecsülni a múltból itt hagyott értékeket, hanem pont a múlt miatt kell megbecsülni a meglévő örökséget és
folyamatosan fejleszteni azt.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke, Tab város polgármestere elmondta: a 30 hónappal ezelőtt elkezdett MANORKA projekt nagyon sokrétű módon járult hozzá a magyar önkormányzatiság kapacitásának fejlesztéséhez, az
önkormányzatközi, az érdekképviseleti szervezetek, valamint az állami szervek, civil szerveződések és szakszervezetek közötti együttműködéshez.

Joggal állíthatjuk, hogy a MANORKA projektnek köszönhetően erősödött az önkormányzati szféra és erősödtek az egyes szereplők közötti szakmai, de emberi kapcsolatok is - tette hozzá.

Schmidt Jenő köszönetet mondott a projektpartnereknek, akik aktívan és nyitottan vettek részt a közös munkában. Kiemelte a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkársága, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért
felelős államtitkársága, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága konstruktív együttműködő szerepét.

Hangsúlyozta: a projekt kapcsán sikerrel bebizonyosodott, hogy tartalmasan tud együttműködni több társadalmi szervezet, mint a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért, valamint a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és
Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete.

Örvendetes ténynek nevezte, hogy a közös munkában kezdetektől résztvevő Magyar Faluszövetség és Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége mellett valamennyi országos önkormányzati érdekszövetség bekapcsolódott a munkába és megkezdődött az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa megújítása.

Külön mondott köszönetet a TÖOSZ norvég testvérszervezetének, a KS-nek és munkatársainak és elismerését fejezte ki az életen át történő tanulás norvég szervezetének, és vezető munkatársainak a VOX-nak, melynek
hozzájárulásával sikerült az ország hét régiójában megalapozni ezt a munkát.

Az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban kiemelte a polgármesteri javadalmazás ügyét. Elmondta: A központi hatalom leértékelte a településvezetőket. A polgármesteri javadalmazás kérdésének ésszerű, célszerű és igazságos megoldása már nem várhat sokáig. Hangsúlyozta: polgármesterek sokasága jelzi, hogy a saját jövedelménél fontosabbnak és mielőbb megoldandónak tartja az önkormányzati köztisztviselők és közalkalmazottak fizetésének a kérdését.

Hangsúlyozta: polgármesterek sokasága jelzi, hogy a saját jövedelménél fontosabbnak és mielőbb megoldandónak tartja az önkormányzati köztisztviselők és közalkalmazottak fizetésének a kérdését. Az, hogy a települések többségénél nyolc éve nem történt érdemi bérfejlesztés és nem látni, hogy lenne belátható időn belül kormányzati szándék a változtatásra, így a munkavállalói érdekképviseletek sztrájk előkészülete érthető és elkerülhetetlen. Teljességgel elfogadhatatlan az a kormányzati hozzáállás, amely csak az állami alkalmazottakat preferálja és az önkormányzati munkavállalókat másodlagos közszolgáknak tekinti – mondta a TÖOSZ elnöke.

Rámutatott: egyre több területen látható és érzékelhető, hogy az államosítás, a központosítás nem szolgálja minden esetben a korrekt feladatellátást. Negatív példaként említette a KLIK rendszerét, ugyancsak recseg-ropog a félig államosított egészségügy – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet az április 19-én beterjesztésre került T/10306. számú törvényjavaslatra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról, amely lényegében a későbbiekben, az ASP
modulok bevezetése után lehetővé kívánja tenni a teljes pénzügyi rálátást az önkormányzatok felett.

"A rálátással nincs baj, de utána már csak egy pici ugrás a felügyelet és a szabályozás. A beterjesztett törvényjavaslat megítélésünk szerint kétharmados támogatottságot igényelne, ezért amennyiben az Országgyűlés
ebben a formában egyszerű többséggel elfogadná, akkor azt az Alkotmánybíróság előtt meg kívánjuk támadni" – hangsúlyozta.

A TÖOSZ elnöke óvná a kormányzatot a további államosítási folyamatoktól. „Ezért is jeleztük, hogy nem értünk egyet a gyermekétkeztetés rendszerének államosításával, mint ahogy az egyre jobban terjedő ingyenesen nyújtott
szolgáltatásokkal sem” - mondta Schmidt Jenő. Miközben az állam szabályozás szintjén ingyen nyújt ételt, tankönyvet, kéményseprést, aközben az önkormányzatoknak kell ehhez hozzájárulniuk saját fejlesztési forrásaikból
és az önkormányzatoknak kell kezelnie az ingyenességből eredő társadalmi feszültségeket.

Az elnök reményét fejezte ki, hogy a 2016-os esztendőben már nem folytatódik az államosítás, nem csökken tovább az önkormányzatok autonómiája, hanem megkezdődik végre a feladatok alapos mérlegelése és kitartó munkával kialakul a normális munkamegosztás az állam és az önkormányzatok között.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára elmondta, hogy Schmidt Jenő bírálatait egykori polgármesterként átérzi, vannak dolgok, amelyekben egyetért és van olyan, amelyekben másképp gondolkodik.
Az oktatási rendszer egy ideje nem volt már fenntartható, az államnak be kellett lépnie, ezzel a  TÖOSZ nem ért egyet, de véleménye szerint állami feladat a megfelelő szakemberek képzése az oktatás területén és az oktatás
megszervezése, mind pedig az oktatás felügyelete is központilag kell, hogy megtörténjen - mondta az államtitkár.

Kitért arra, hogy a polgármesteri jogállás tekintetében komoly viták vannak. A polgármester és parlamenti képviselő státusz összeférhetetlensége miatt is vannak már ellenérzések.  A javadalmazás megoldásának politikai
feltételei nem adottak még, de dolgoznak rajta.

Az államtitkár arról is szólt, az el nem adósodott önkormányzatok támogatásában a kormány a 2017-es ütemet előrehozta, így 2016-ban mindenki pályázhat arra a pénzre, amire jogosult, az elszámolás menete változatlan
marad.

Pogácsás Tibor prezentációja: ITT található

Kjell-Torgeir Skjetne, a KS Helyi Gazdasági és Demokrácia osztály igazgatója összefoglalójában bemutatta a projekt fontosabb eredményeit, majd kitért a norvég önkormányzati kihívásokra, amelyek a  későbbi
együttműködés kiindulópontja lehet.

Elmondta, hogy Norvégiában Magyarországhoz hasonlóan sok kis önkormányzat található, a legkisebb önkormányzat 207 lakossal rendelkezik, a 4800 fő alatti települések száma az  összes település 50 %-a. A legkisebb megye 14-15 önkormányzatot foglal magában, a legnagyobb 45-46 önkormányzatból áll.
Nagy területekkel rendelkeznek, de kis lakosságszámmal. Aktuális kérdés, hogy miként élhetnek túl a kistelepülések, közös kihívás a városiasodás.

Kjell-Torgeir Skjetne beszélt a norvég önkormányzati reformról is, melynek alapvető céljai a jó és egyenlő szolgáltatások, az átfogó és koordinált közösségi fejlesztés, a fenntartható és pénzügyileg stabil önkormányzatok
és a megerősített helyi demokrácia megteremtése.

Kitért arra, hogy a KS minden önkormányzati választás után hosszútávú stratégiát dolgoz ki, most a 2016-2019-ig terjedő időszakra. Kiemelt cél az állampolgárok bevonása a helyi demokráciába, erős képviseleti demokrácia megteremtése, a helyi politikai vitákban, egyeztetésekben való aktív részvétel. Fontos az egészséges önkormányzati gazdálkodás, hogy a pénzügyi feltételek rendelkezésre álljanak és hatékony gazdálkodás valósuljon meg.

Kjell-Torgeir Skjetne prezentációja: ITT található

Graciela Sbertoli, a Norvég Oktatási Minisztérium Életen Át Tartó Tanulás Intézetének igazgatója az életen át tartó tanulás norvégiai tapasztalatai kapcsán elmondta, hogy a minisztériummal karöltve programokat dolgoznak ki
az életen át tartó tanulás területén. Olyan oktatási programokat, amelyek az egyén, a társadalom és a gazdaság igényeit is kiszolgálják.

Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg 50 NYITOK központ működik Magyarországon, amely a VOX közreműködésével jött létre. A tanulás magyar koncepció szerint nagyon komoly költségigényes, sok befektetést szükségessé tevő folyamat, de a cél, hogy a tanulás szórakoztató, motiváló folyamat legyen - hangsúlyozta Graciela Sbertoli.

Nagyon fontosak a modern, valós megoldásokat kínáló módszerek és ezeket összegezte ez a projekt. A jövővel kapcsolatban hangsúlyozta a digitális kompetenciák előtérbe helyezésének fontosságát a helyi sajátosságokhoz,
igényekhez igazodva.

Graciela Sbertoli prezentációja: ITT található

Dr. Zongor Gábor TÖOSZ főtitkár, a MANORKA projekt vezetője kiemelte az ÖNET megújításának jelentőségét, megköszönte a partnereknek a széles összefogást és a titkárság dolgozóinak a munkáját.

Dr. Zongor Gábor prezentációja: ITT található