A falvak érdekvédelme-MFSZ munkacsomagja

A Norvég-Magyar önkormányzati együttműködés MANORKA kapacitásépítési programjának keretében a 900 lelkes bakonyi falu Művelődési Házában összegyűlt közel 40 polgármestert és jegyzőt Csillag Zoltán polgármester köszöntötte.

Szabó Gellért, a rendező szervezet elnöke ismertette a projekt résztvevőit, célkitűzéseit és eddigi eredményeit.

Első előadóként Fábry Szabolcs kapott szót. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Veszprém megyei referense bemutatta a Hálózatot, szólt a Vidékfejlesztési Program 2014-2020 társadalmi vitájára beérkezett észrevételekről-javaslatokról, részletesen beszélt az MNVH vidékfejlesztésben betöltött szerepéről, a hálózatépítés jelentőségéről. Kiemelte a projektötleti felhívások lehetőségét a falusi egyéni és civil szervezeti vidékfejlesztők helyi kezdeményezéseinek megvalósításában. A hallgatóság megismerhetett megyebeli és országos példákat egyaránt, illetve a következő fejlesztési ciklus forráselosztásának főbb arányait is.

Ezután Szauer István, a Veszprémi tankerület igazgatója következett, aki rövid történeti áttekintést adott a közoktatás rendszerváltozás óta eltelt két évtizedéről. A közoktatás állami fenntartásba vételének fő indokaként egyebek között az iskolák helyenként meglehetős bizonytalan önkormányzati finanszírozását jelölte meg, valamint azt a tényt, hogy az egyes általános iskolák között a tanulók által elérhető oktatási színvonal, valamint a pedagógusok juttatása tekintetében extrém különbségek voltak. Tény, hogy az Állam számára is mostanra vált részleteiben ismertté a közoktatás intézményrendszere, de eltekintve számos hibától, az átvétel az érintettek együttműködési készségének köszönhetően rendben megtörtént. A pedagógus életpálya rendszer fontos tényező az oktatók jövőjének tervezhetőségéhez, a köznevelési törvény garanciái pedig ahhoz, hogy megmaradjanak a kisebb falusi iskolák is.

Oktatási rendszerünk legfőbb gondja egyébként a gyermekszületések számának csökkenése, hiszen alig indokolható annak a felsőoktatási intézményrendszernek a fenntartása, amely 115 ezer államilag finanszírozott férőhellyel rendelkezik, az éves születésszám pedig csak 85 ezer.

Szemléletváltásra van szükség a fiatalok jövőképét illetően is a középfokú szakképesítés tekintélyének visszaállításában. Ma ugyanis a legtöbben gimnáziumba illetve szakközépiskolába igyekeznek, a szakmunkásképzőbe kerülők egy része pedig sajnos szinte képezhetetlen.

Kérdés hangzott el a jövőbeni oktatásfejlesztési elképzelésekre, valamint az intézményi tanácsok szerepére vonatkozóan.

Az előadó válaszából az derült ki, hogy a fejlesztési tervek tankerületi szintre készülnek majd, ezek adják a megyei tervek alapját. Az intézményi tanácsok szerepe a falvak iskoláinak működésében egyelőre újdonság, de a helyben elérhető anyagi és emberi erőforrások feltárása a jövőben is fontos biztonsági tényezője lehet a falusi oktatásnak.

Fábry Szabolcs előadása letölthető innen

Képgaléria megtekinthető itt

Bakonyszentkirály, 2014. március 19.                                      Magyar Faluszövetség