MAgyar NORvég KApcsolatok

Önkormányzati kapacitás-építés norvég-magyar együttműködéssel

6188.jpg 6199.jpg 6201.jpg 6204.jpg 6176.jpg 6171.jpg 6155.jpg 6161.jpg 6169.jpg 6206.jpg 6207.jpg 6223.jpg 6226.jpg 6235.jpg 6222.jpg 6216.jpg 6208.jpg 6209.jpg 6210.jpg 6149.jpg 6147.jpg 6086.jpg 6096.jpg 6105.jpg 6109.jpg 6082.jpg 6077.jpg 6066.jpg 6073.jpg 6076.jpg 6110.jpg 6111.jpg 6132.jpg 6141.jpg 6146.jpg 6130.jpg 6123.jpg 6118.jpg 6119.jpg 6121.jpg 6063.jpg

Hírek

A nők szerepéről Hidegkúton - a csereprogram résztvevőinek bemutatása


Projektünk fontos része a nők és férfiak esélyegyenlőségét támogató munkacsomag, amelynek keretében különleges hangsúlyt helyezünk a nők szerepvállalásának erősítésére a közéletben, valamint azon önkormányzati támogatási lehetőségek felkutatására, amelyek hozzájárulnak a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtéséhez a nők esetében. Így csereprogramot szerveztünk öt norvég és öt magyar női választott helyi képviselő részvételével a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésére irányuló legjobb norvég önkormányzati gyakorlatok megismeréséért. Cikkünk Pénzes Erzsébetről, Hidegkút pogármesteréről és norvég partneréről, Bjørg Tingstad, Fosnes önkormányzat polgármesteréről szól.

 

                                                

Pénzes Erzsébet, Hidegkút polgármestere    Bjørg Tingstad, Fosnes polgármestere

Pénzes Erzsébet, Hidegkút polgármestere 44 éves, a két nagyobb, egy 10 és 8,5 éves és egy 20 hónapos kislány édesanyja. 2010-ben lett polgármester. Szakmáját tekintve okleveles geológusmérnök, a Pannon Egyetem Turizmus Tanszékén egyetemi tanársegédként dolgozik. Angol, német és orosz nyelven beszél. 11 éve él családjával Hidegkúton, ahová azért költözött, mert beleszeretett a településbe, a fekvésébe, a hangulatába és abba területbe, amelyre az otthonukat építették.

Hidegkút a Balaton irányába ereszkedő egyik gyönyörű völgy felső végében, szántóföldekkel és erdőkkel körülvéve húzódik az öt utcából álló, 450 lakosú kisközség. A Hidegkúti-séd patak szeli ketté a falu egykoron két külön településből álló alsó és felső részét. A terület jellege és a csodaszép fekvés csendes, békés életteret biztosít az itt élők számára. Ez az, amelyet a helyi lakosság meg akar őrizni, és a kis közösség előnyeit kihasználva ezt még élhetőbbé tenni. Hidegkút lakosainak egy része a 18. századi német telepesek leszármazottjai közül kerül ki, akik máig őrzik a sváb hagyományokat, szokásokat.

Hidegkúton nincsenek közintézmények, óvodába és iskolába a szomszédos Tótvázsonyba járnak a gyerekek. A falu demográfiai helyzetére jellemző, hogy több a 18 év alatti gyerek (jelenleg 75), mint a 60 év feletti (60) lakos. A közösségi élet a faluházban, a nemrég felújított kultúrházban, nyáron a faluközpontban levő sportpályán és környékén, a játszótéren és a parkban zajlik.

Pénzes Erzsébet már általános iskolás korában nagyon aktív volt, zenét tanult, sportolt, mindenféle szakkörökre járt. A gimnáziumi évek alatt kezdett el tájfutni, ez továbbra is meghatározó része az életének, hiszen a tájfutásban kell a jó erőnlét, de amellett fejben is folyamatosan ott kell lenni és minden pillanatban döntést kell hozni, kiváló tréning az élethez is. A tájfutóversenyek miatt rengeteget utazott, így ismerte meg Magyarország szinte minden táját.

A másik dolog, ami szintén meghatározó az életében, az a természetszeretet, a természet közelsége. Bár egy nagyváros belvárosában nőtt fel, mindig is vidéken érezte jól magát, gyerekkori álma volt, hogy kis faluban éljen. Hidegkúton rátalált erre az álombéli helyre, csodálatos helyen lakik, és patak folyik a kert végében. Szabadidejében szeret kirándulni, a természetben lenni. Sajnos mostanában nem sok ideje akadt erre, de igyekszik a munka – magánélet egyensúlyt most visszabillenteni egy kicsit a magánélet felé. A három feladat (polgármesterség, egyetemi előadói pozíció, család) ellátása komoly erőfeszítéseket igényelt a polgármester asszony részéről, sokáig a magánéletét szorította háttérbe. Most munkahelyváltást tervez és igyekszik a delegálható feladatok egy részét, jó vezetőként a faluban másnak adni.

Egy kistelepülés polgármesterének egészen más szerepköre és feladata van, mint egy nagyobb városénak. A kapcsolatok sokkal személyesebbek, emiatt számtalan olyan probléma van, amely nem feltétlenül polgármester feladatkörébe tartozik, de a lakók mégis a polgármestertől várnak rá megoldást. Lehetnek ezek személyes ügyek, szomszédokkal való konfliktus, de akár a közművek meghibásodása is.  Ez a kistelepülési polgármesterség szépsége és nehézsége egyben: a polgármesteri feladatban, számára az volt az egyik legnehezebb rész, hogy határozottan, de nem elutasítóan elmondja, melyek azok feladatok, amelyek már nem tartoznak polgármesteri hatáskörben.

Pénzes Erzsébet, úgy érzi, hogy még mindig sok berögzült sztereotípia a nők és férfiak társadalmi, munkaerő-piaci szerepeit illetően Magyarországon. A mintaprojektben való részvételén keresztül szeretné megismerni a norvég jó gyakorlatokat, példákat a nők és férfiak megfelelő feladatleosztásait illetően, a megfelelő időbeosztás, munkaidők kialakítására vonatkozóan, valamint a példaértékű esélyegyenlőségi politikákkal kapcsolatban.

 

Bjørg Tingstad, fosnes-i születésű, 55 éves, négy felnőtt gyermek édesanyja, eredeti szakmáját tekintve tanár, de dolgozott számos iskolában ügyintézőként és néhány évig egy felnőttképzés igazgatójaként is. Tanári diplomája mellett különféle felnőttképzésekben szerzett másoddiplomát, többek között vezetési ismereteket tanult az úgynevezett norvég Női Egyetemen (esti képzés). Férjével közösen 25 éve egy tejgazdálkodást vezet.

2007-ben választották Fosnes, polgármesterévé. Ő a település első női polgármestere. Fosnes Norvégia 10. legkisebb mikro-térsége a maga 650 lakosával, ebből ötszázan Jøa szigetén élnek, amely félórányi autóútra és ötperces komptávolságra található a legközelebbi várostól, Namsos-tól. Fosnes érintetlen természetvédelmi területtel, csodálatos természeti látványosságokkal, hegységekkel, fjordokkal, erdőséggel rendelkezik és a nyugatról az Atlanti-óceán határolja.

A mezőgazdaságnak meghatározó szerepe van a térség életében, kiváltképpen a tejtermelésnek. A lakosság egy része a városban dolgozik, más részük az olajiparban, megint más részük halászatból él és természetesen sokan dolgoznak különféle közszolgáltatási szektorokban (iskolák, egészségügy stb.)  A régió számos kulturális eseménynek ad otthont, amelyek megszervezésében a lakosság aktív részt vállal.

Kezdetekben szinte egyetlen női képviselő sem volt az önkormányzati testületben, 2007-ben azonban áttörést sikerült elérni, a 15 képviselő közül 10 volt nő. Némi visszaesés volt tapasztalható 2011-ben, amikor „csak” 6 nő kapott helyet a képviselőtestületben. Emellett a hivatal vezetője, ld. a jegyző, is nő.

Bjørg Tingstad megítélésében a női politikusok az esélyegyenlősége tekintetében  komoly eredményeket értek el Norvégiában és a régióban is, de emellett is még mindig van miért harcolni. Nagyon fontosnak tartja, a női részvételt a közélet minden területén, ennek egyik kulcseszköze a nők önbizalmának erősítése és a különféle társadalmi csoportok megfelelő módon történő érzékenyítése a női esélyegyenlőség témaköre iránt. 

 

Önkormányzati adatbázis »

Az összes települési önkormányzat adatai egy helyen.

TEREMFOGLALÁS: ITT »

Önkormányzati Információs és Koordinációs Központ

Hírlevél feliratkozás

E-mail cím: 
Név: 

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

MANORKA projekt:
MAgyar - NORvég KApcsolatok

„Önkormányzati kapacitásépítés norvég-magyar együttműködéssel” projekt
HU11-0005-HU11-PP1-2013

Projektgazda:
TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
1071 Budapest, Damjanich u. 44.
1386 Budapest 62. Pf. 908
T: 1-321-24-96, 1-327-24-97
E-mail: toosz@toosz.hu
Honlap: www.toosz.hu

JÁRÁSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

www.mkksz.org.hu

MUNKACSOMAG VEZETŐ