« Vissza

A továbbiakban adjuk közre a Magyar Faluszövetség szervezésében 2013. december 19-én Encsencs községben (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) a Közösségi Házban megtartott önkormányzati fórumon (workshop) elhangzottakról szóló összefoglalót.

Szedlár János polgármesterházigazdaként köszöntötte a fórum résztvevőit – köztük Dr. Simon Miklós és Dr. Kiss Sándor országgyűlési képviselőket – majd Dr. Simon Miklós üdvözölte a jelenlévőket.

Szabó Gellért elnök rövid tájékoztatást adott a Magyar Faluszövetségnek az „Önkormányzati kapacitásépítés norvég-magyar együttműködéssel” című projektben vállalt feladatairól, a Projektben részt vevő partnerekről. Elmondta, hogy a mostani rendezvény a falvak helyzetének megvitatásán keresztül egy hatékonysági hálózat norvég segítséggel történő felépítését célzó kétszer kilenc helyszínes megyei rendezvénysorozat második állomása, melynek a falusi jó gyakorlatok feltárása is célja. Reményét fejezte ki abban a tekintetben, hogy különösen a minisztériumokkal való partneri együttműködés, valamint egy nem uniós ország önkormányzati gyakorlatának megismerése kellő ismeretanyagot biztosít a falusi önkormányzatok méltó szerepének megtalálásához és betöltéséhez, amit a Projekt végén egy összegző kiadványban jelentetnek meg.

Peresztegi Gergely főosztályvezető (Nemzetgazdasági Minisztérium) az Országgyűlés által két nappal korábban megalkotott 2014. évi költségvetési törvényt ismertette, annak is különösen az önkormányzatokat érintő részeit. A mellékelt diasor kiegészítéseként az alábbi fontosabb információk hangzottak el:

• A 2014-es költségvetési törvényben igyekeztek kezelni a 2013-as önkormányzati gazdálkodásban jelentkező gondokat (gyermekétkeztetés, adóerő-beszámítás, MIK-es intézmények).
• A gyermekétkeztetés feladatfinanszírozása az elismert dolgozói létszám utáni bértámogatás + üzemeltetési finanszírozásra oszlik, a 102 ezer Ft/ellátott gyermek támogatás megszűnik. Ebben összesen 1990 település érintett, őket segíti a kb. 8,3 Mrd forintos éves támogatás-növekmény, melynek első részlete már a januári nettó finanszírozásban eljut az önkormányzatokhoz. A bér és működési támogatás között megengedett az átcsoportosítás, lényeg, hogy a teljes összeg a gyermekétkeztetésre legyen fordítva.
• Az óvodapedagógusok és segítők bértámogatása a bérminimum emelkedéséhez igazodva nő.
• A bölcsődei ellátás támogatásának vetítési alapja változott, ez ugyanis 2014-ben nem a gondozásban ténylegesen részt vevők, hanem a beíratottak száma. A két szám között nagy a különbség (az előbbi átlaglétszám kb. 27.000, az utóbbi pedig 37.000) ami indokolja a változást, ugyanis az állandó költségek nem követik a gondozásban részesülők számának mozgását.
• Az adóerő beszámításának állami támogatási célterülete bővült, jövőre egyebek között már az önkormányzatot megillető pénzbeli szociális ellátás támogatása is csökkenthető a 2012. évi iparűzési adóalap 0,5 %-áig.
• A költségvetési törvényben képzett önkormányzati adósságkonszolidációs alap a megszűnt víziközmű társulatok hiteleit is tartalmazza (a létező társulatok meglévő hiteleit nem).

Kérdésekre adott válaszok lényege:

-          a gyermekétkeztetés esetében a bérfinanszírozás a Ktgvetési törvényben elismert un. számított dolgozói létszám, és nem a ténylegesen betöltött álláshelyek alapul vételével történik.

-          Kétségtelen, hogy az önkormányzati hatáskörök átrendezésének eredményeként nem feltétlenül arányos a terhelés az egyes feladatellátási ágak között, ám a 25.000 fős államilag finanszírozott tisztviselői létszámkeret egy deklarált kormánypolitikai célkitűzés.

-          Az un. önhibájukon kívül jól gazdálkodó települések jutalmazására szánt 10 milliárdos keret felhasználási szabályai a jövő év elején válnak ismertté.

Egyéb hozzászólások, vélemények:

-          a gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának a térítési díj elvárt összegével való csökkentése esetenként jelentős költségvetési deficitet is okozhat, hiszen több településen a szülők tekintélyes része egyszerűen nem képes megfizetni a kiszámlázott étkezési térítési díjat, amit így az önkormányzatnak kell állnia.

-          számos önkormányzat került olyan helyzetbe, hogy a jól kiszámított, felelősen megtervezett és biztonsággal törlesztett hitelügyleteibe avatkozott be az állam a konszolidációval, ami egyfajta megbélyegzést jelent a választók előtt, ráadásul a 10 milliárdos keret sem elérhető számukra. Ezt a mentőakciót az érintettekkel előre egyeztetni kellett volna.

 

Lőrincz Leó közigazgatási főtanácsadó (Belügyminisztérium) a közfoglalkoztatási programokról tartott előadást. Az Emlékeztetőhöz csatolt diasor adatain kívül még elhangzott:

• A folyó évi 153,8 Mrd költségvetési előirányzaton felül további 26,118 Mrd forint áll rendelkezésre a 2013-14-es téli közfoglalkoztatási program céljaira. Az ennek keretében megvalósuló képzésekre amiatt is szükség van, hogy a munkavállalók általános képzettségi szintje emelkedjék, ami ráadásul fontos Uniós elvárás is irányunkba az elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedés esélyeinek javítása végett.
• 2014-től a közfoglalkoztatott minimálbér és szakképzett minimálbér, illetve a munkavezetők díjazásának mértéke egyaránt 2,4 %-kal emelkedik.
• Egyértelművé vált, hogy a közfoglalkoztatott rendkívüli munkavégzésre (pl. árvízi védekezés) bevonható.
• 2014. február 28-án zárulnak a most futó kistérségi Start munkaprogramok, márciustól új programok indulnak.

 

Szedlár János polgármester saját településük bemutatása során elmondta, hogy egyik legnagyobb gondjuk a munkaképes korúak foglalkoztatása, ezen belül is a kétezer lelkes falu 45 %-át kitevő, és növekvő arányú cigány lakosság tagjainak munkához juttatása. A térségben lévő többi településhez hasonlóan Encsencsen is a közfoglalkoztatás jelenti az egyik legbiztosabb lehetőséget ebben. A településen mintegy 320 FHT-s él, a közfoglalkoztatottak napi átlaglétszáma 150 fő. Saját személyét illetően úgy tudja összegezni: a munkája emiatt lényegesen több, a megbecsültsége kevesebb. Hatékony brigádvezetőkre volna szükség, hogy a közfoglalkoztatottakkal szembeni piaci fegyelmi elvárások teljesíthetők legyenek, ám úgy a munkavezetők megfelelő díjazása, mint a pontos és fegyelmezett munkavégzésre alkalmas munkások hiányoznak ehhez. Az országos viszonylatban 300.000 közfoglalkoztatott a nemzeti gazdaságfejlesztés tervezésénél nem hagyható figyelmen kívül.

Az idén kezdték el a Start mintaprogramon belül a mezőgazdasági tevékenységet, melyben a szomszédos településekkel szoros együttműködés alakult ki a megtermelt termények értékesítése, hasznosítása terén. Sokkal többre volna azonban hivatott ez az együttműködés az önkormányzatnak idei évben bevételt hozó 4 millió forintnál, ha a piaci értékesítést integrátorok segítenék.

Jövőbeni terveik között művelésre alkalmas földterület vásárlása szerepel, illetve a megműveletlen belterületi kertek felmérését tervezik, ahol szintén termelhetnének. Szeretnének egy telephelyet is létesíteni, ahol fűrészüzemet hoznának létre, így kínálva megoldást a téli tüzelő biztosítására. Megkapták a támogatást a szociális tűzifára, és azt szinte el is juttatták már az arra jogosultaknak, ám nem tudni mi lesz Karácsony után, ha elfogy a fa. Az erdészetek kézenfekvő lehetőséget jelentenének a fa gyűjtésére például közfoglalkoztatottak bevonásával, ami minden érintett, vagyis a rászorulók, az önkormányzatok és az erdészetek számára hasznos volna.

Hosszabb távon kellene gondolkodni, hiszen a közfoglalkoztatott státusz csak átmeneti lehet. Programot kellene indítani arra, hogy vállalkozások jöjjenek létre és fejlesszenek állami támogatással, ami a piaci munkaerő-keresletet élénkítené, távlatos lehetőséget adna a közfoglalkoztatás helyett.

 

Összeállította: Szabó Gellért

« Vissza